Eladták a TVS-t. És akkor mi van ?!

Igen. Igaz. Legalábbis annak tűnik. Fiatal váradi mágnásunk, Teszári Zoltán eladta a nagyváradi TVS stúdiót egy állítólagos bukaresti produkciós irodának és most itt ülök egy megbolydult méhkas kellős közepén. A bombahír szerdán délután robbant, miután Teszári jogásza és Oana Mudura volt Transis kolleganőm rövid beszélgetésre bevonultak Florinhoz (főszerkesztő), majd miután elmentek, mi is megtudtuk, amit meg kellett tudnunk. Vagyis: hogy Florin november 30.-áig marad főszerkesztő, azt követően viszont már semmi sem marad, hogy év végéig a mostani műsor-szerkezettel működünk, januártól azonban nem lehet tudni, milyennel és hogy Oana lesz az új adó menedzsere. Püffff neki. Mondom ezt, hogy érzékeltessem a robbanás utáni általános hangulatot, ami azonban nem egyezik az én hangulatommal. Új vezetőség, új struktúra, új tervek…mi lehet ennél izgalmasabb?! Az, hogy most mégis egy megbolydult méhkas kellős közepén ülök annak tulajdonítható, hogy kitört az általános pánik, ellenkezés az új vezetőség (ezen belül is Oana személye) elleni fújás, prüszkölés, miközben nekem csendes megfigyelőként elsőként az tűnt fel, hogy semmilyen közös elhatározás nem született Florin személyének megmentésére. Elgondolkodtató… Persze nem akarok a valóságosnál naivabbnak tünni, valahol természetes is, hogy krízis-helyzetekben legjobban a maga bőrét félti az ember, de szilárd meggyőződésem (ami ösztönökön alapszik – hát nem kétségbeejtő milyen fityfiritty gondolkodásmódja van egy nőnek ) ) hogy nem indokolt a pánik. Akkor nem, ha hajlandóak vagyunk szembenézni az újjal, és képesek vagyunk megfelelni a provokációnak.

Vihart akarok és azt, hogy mindenkit rázzon fel, meg, össze!

Forr az agyam a reakciók miatt, ezért inkább leállok…